[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
-Hello!-nézett végig rajtam a rasztás, amikor beültem mellé. Ezek szerint Bill vezet.
-Szia!-köszöntem neki én is.
-Jól nézel ki...-legeltette rajtam továbbra is gyönyörű barna szemeit és mgejelent egy kaján vigyor a szája szélén, amely nélkül már nehéz is lenne elképzelnem. Egséz úton éreztem, hogy figyel, de nem mertem még rá nézni sem. Szánalmasnak éreztem magam. ahogy attól félek, hogy rám néz, hozzám szól, hozzám ér... mint az általánosban, amikor megtetszik egy srác, de nem mered elmondani neki... |
-Tudod...Mégiscsak Tomról van szó...És hallottam egyet s mást hogy milyen...-magyaráztam zavartan,miközben egyre közelebb értünk az autóhoz.
-Gondoltam,te félsz attól,hogyha kettesben maradtok,akkor történik valami,amit nem szeretnél...-mosolyodott el.
-Hát...talán igen,ebbe még bele sem gondoltam.-valottam be.
-Ne félj,nem hagylak vele kettesben ha nem akarod,csak akkor ha muszály.-mosolygott még tovább.majd kinyitotta a kocsi hátsó ajtaját.-Beszállás. |
-A kocsiban vár...de ugye télleg nem baj, hogy jöttem?
-Nem! Örülök, hogy jöttél!-mosolyogtam rá bíztatóan.
-Oh...nem kell kettesben maradnod Tommal, mi?
-Öh...ezt...ezt meg honnan...honnan veszed?--jöttem zavarba. Kész, vége, lebuktam! Csak abban reménykedem, hogy Tom nem jött rá.
-Csak vicceltem!-nevetett-Várj! Télleg nem akarsz vele kettesben maradni?-váltott hirtelen komolyra.
-Nem arról van szó...én csak... |
-Szia...-köszöntem zavartan az ajtóban álló Billnek.
-Szia.Készen vagy?-kérdezte.
-Egy pillanat.-vágtam rá zavartan.-Addig gyere be.-mondtam,majd gyorsan elmentem felvennni a cipőm másik felét."Hol van Tom?Elméletileg nem vele találkozom?"Kérdezgettem magamtól,de választ persze nem kaptam.Kb tíz perc múlva leszaladtam a lépcsőn,és indulásra készen álltam Bill elé.
-Akkor mehetünk?-kérdezte.
-Persze.-mondtam,majd miután már az autó felé mentünk kibukott belőlem a kérdés.-Tom merre van? |
Nagy nehezen eljött a szombat. Egy fekete pántos felsőt és 1 combközépig érő fehér rövidnadrágot vettem fel. Összegumiztam a hajam és kisminkeltem magam. Már vettem fel a cipőm, mikor csengettek. Lementem, kinyitottam az ajtót és....... |
-Öh...az...az öcséd? Oké...nyugodtan jöhet!
-Biztos?
-Persze!-vágtam rá, talán tulságosan is gyorsan.
-Oké...akkor majd értedmegyünk! Szia!
Letettük. Vajon mért akarja hozni Billt is? Nem is ismerem annyira, mint Tomot. De legalább nem leszünk kettesben. Várjunk csak, mér is aggódok én ezért? Az utóbbi időben Tom elég furcsán viselkedett velem és még mindig nem tudom, hogy miért! De szombaton kiderítem. |
Megcsörrent a telefonom.
- Hát ez meg ki...Hello?
- Szia, megint én vagyok - Tom.
- Igen? -én kicsit flegmán, az előzö telefonáláskor produkált visekedése miatt.
- Azért hívlak, hogy ugye nem baj ha jön az öcsém is Bill? |
Remek...most megismerhettem Tom igazi arcát...eléggé rosszul esett, hogy így beszélt velem, de végülis mit izgatom magam miatta, nem járunk se semmi... De mégis olyan rossz érzés fogott el emiatt. Nem tudom mi van velem mostanság...pontosabban csak amióta elkisért chipset venni...ajjj kellett neki követnie mindenhová...és egyáltalán mért kellett elhívnia? Lehet, hogy le kéne mondanom és inkább itthon maradnom... Igen, ezt fogom tenni! Semmi kedvem Tom bunkóságához! Majd a találka napján, reggel küldök neki egy sms-t és akkor még el is tud menni a buliba. Oda úgyis szivesebben menne gondolom... |
-Családi dolog????-szóltam bele a telefonba köszönés helyett,amikor Tom felvette.
-Igen,miért nem jó alibinek?-kérdezett vissza,és hallottam a hangján hogy mosolyog.Szinte láttam magam előtt a lehengerlő vigyorát.
-Mindegy,végülis megteszi,én viszont majdnem lebuktam,mert nem tudtam hirtelen mit kitalálni amikor a bátyám elhívott bulizni...
-És akkor nem találkozunk szombaton?-kérdezte,és mintha egy kis csalódottság lett volna a hangjában.
-De tudunk,mert én ügyes vagyok,és rávágtam hogy egy barátnőmmel talizok.
-Ahhan,rendben,akkor ha nem haragszol én most visszafekszem,mert felébresztettél.-mondta kis szemrehányással,majd hozzátette.-Akkor szombat este 7-kor,ügyelj rá hogy a tesódék már ne legyenek akkorra otthon,nah hali!-modnta,és nekem még válaszolni se volt időm,már le is csapta.
-Remek... |
-Szia Hugi! Azt hittem már sosem jössz le!
-Mért is hiányoztam én ide?
-Elmegyünk szombaton bulizni, jössz te is?
-Őőő...sz-szombaton? Kik lesznek még ott?
-Csak pár haver...akiket még nem ismersz...meg rajtuk kívül még Sam! Tomnak valami családi dolga van, szóval ő nem jön! Na mit válaszolsz, van kedved jönni?
-Már megbeszéltem egy barátnőmmel, ne haragudj!-Vágtam rá.
-Melyikkel?-kérdezett rá...hát erre nem igazán számítottam. Lehet, hogy mégis elkéne velük mennem, Tomot meg elfelejteni. De ő direkt nem megy, hogy velem tudjon lenni, akkor már egy kicsit szemétség lenne vele kiszúrni.
-Nem ismered...
Volt egy olyan érzésem, hogy nem nagyon hiszi el, de megpróbáltam nem is foglalkozni vele.
-Hát...akkor én...megyek és telefonálok egyet!-mondtam és felmentem a szobámba ahol már tárcsáztam is Tom számát. |
Nagyon sokáig nem bírtam elaludni,azon gondolkodtam,hogy akkor most mi is lesz ez szombaton...Randi vagy nem randi?Azt mondta nem az lesz,de ha csak barátkozni akar tényleg?Nekem totál olyan érzésem van,hogy ez igazából egy randi lesz...És ha úgy vesszük tiltott randi,hiszen Tyler haverja...és a haverok tabuk Nekem,és Én is nekik.Valamiért úgy érzem nem lesz ennek jó vége,vagy lehet hogy csak bemagyarázom magamnak?
Elég sokat agyalhattam,mert a végén már elálmososdtam,és 5 perc alatt elnyomott az álom.Másnap reggel egy szál toppban,és egy rövidgatyóban ballagtam le a lépcsőn.Félig nyitott szemmel sikerült félúton majdnem legurulnom,de valahogy mégsem jött össze.Mikor beléptem a konyhába,már volt ott valaki.
-Khm...Szia Sam...Reggelt bátyó! |
-Hát tulajdonképpen n...
-Oké akkor 7-re itt leszek érted! Szia!-adott egy gyors puszit az arcomra és már le is lépett.
-Várj!
-Igen?
-Ez...n-nem randi u-ugye?
-...Hát persze hogy nem...-kacsintott, majd újra eltünt.
Vigyorogva dőltem be ismét az ágyamba. Csak azt nem tudtam mért vigyorgok ennyire . Különös melegség járta át testem és úgy éreztem mintha vagy 100 fok lenne a szobámban. |
-Hhh...basszus...szóval...van programod szombat estére?-kérdezte ,és a szája kaján mosolyra húzódott.Nyelvélel megint a piercingjét babrálta,és ettől totál elbambultam.
-Hát tudod...-kezdtem,de nem folytattam,a szemem akaratlanul is ismét megakadt a piercingjén.
-Nem akarsz eljönni?Vagy van programod?-kérdezte,majd az államnál fogva felemelte a fejem,hogy a szemembe tudjon nézni."Kész,ennyi nekem lőttek...ez a tekintet..." |
-Én...én csak...
-Te csak...?-értetlenkedtem.
-Nem tudom...
-Hát ez értelmes volt Tom! Ezért kellett felkeltened?
-Bocsi, csak azt szerettem volna... |
Újra előjött a fürdőszobás történet, de akkor valakinek a kopogása megzavarta az álmom. Kiszálltam az ágyból és kinyitottam az ajtót...
- Hát te meg mit keresel itt ilyenkor? - kérdeztem zavartan.
|
Najó akkor mostmár semmit sem értek...mit akar Tom...belém van zúgva vagy mi?
NEM!!! Az nem lehet! Ő amúgy sem olyan! Csak egy kalandot akar biztos...de abból nem eszik! Egyébként is mit foglalkozok én vele? Mit érdekel engem Tom? Egyszerűen csak bosszant, hogy egész este a nyomomban járt, mint valami örző-védő. A bátyám küldte volna rám?
Nem hiszem, ő mindig azt mondja, hogy a haverjai nekem tabuk és fordítva is! Akkor meg mért csinálja ezt Tom?
Befeküdtem az ágyamba és betakaróztam. Csak arra tudtam gondolni, hogy mit akar Tom...és hogy pár perce még ő feküdt itt és aludt. Az én ágyamban. De mit érdekel ez engem? Mért gondolok én rá egyfolytában?...Sokáig csak forgolódtam az ágyamban, mire sikerült elaludnom. De úgylátszik Tom még az álmomban sem hagy békén, mert ott is megjelent... |
(nah,ez már mindjárt más :) )
"Mibaja van ennek?Az én alakom?????"
-Most azonnal kimész a szobámból Tom,vagy véletlen elkotyogom a drága bátyámnak hogy mit csináltál.-vigyorogtam a képébe diadalittasan.
-Már a látványért megérte...-vágott vissza,de amikor látta hogy kiabálni akarok,rögtön felpattant a földről,és halk szidkozódások(Hülye bátyák...minek kellenek a világra???)elhagyta a szobám,és becsukta az ajtót maga mögött. |
jó igazatok van.
akkor:
látni szerettem volna a tökéletes alakod - magyarázkodott tom.
így oké? :$ :(
-------------------------------------------------
Igen, így okésabb. Sztem az előzőket felejtsük el! (a bejegyzéseket töröltem) by: Jen
ui.: És nem szeretném, ha még egy nem odaillő részt találnék!!! |
-Igen,nincs vita!-mondtam,majd kezemmel az ajtó felé mutattam neki a kifelé vezető utat.
-Vedd tudomásul hogy gonosz vagy...-mondta durcizva,majd kiment,és behajtotta maga mögött az ajtót.Én gyorsna ledobtam magamról a törülközőt,és felkaptam a fehérneműm,amikor egy hangos csattanással valaki beesett az ajtómon.
-TOMMMMMMM!!!!!!!! -kiáltottam rá.
.. |
-Khmm...-köszörűltem meg a torkom és még szorosabban tartottam a törölközőmet.
-Szia...-mért végig egy, cseppet sem zavartatta magát. A szája kaján vigyorra húzódott miközben babrálta a piercingjét...teljesen kész voltam ettől...x)
-Öhm...kimennél? Fel szeretnék öltözni!
-Csak nyugodtan!-takarta el a szemét még mindig vigyorogva.-Engem nem zavar!
-Ez kedves tőled...de azért menj ki szépen!
-A-aa muszály?-felült az ágyamon és a szemembe nézett... |
[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
# 
# 
# 
Új bejegyzés
Frissítés