21.rész
Másról van szó
A gépem indulásáig már csak 1 óra volt hátra. Leadtam a csomagomat, és felszálltam a gépre. Láttam ahogy a nap kezd felkelni. Rögtön eszembe jutottak a napok mikor a fiúkkal együtt láttuk, ahogy felkel a nap. Könnyes lett a szemem, de sikerült visszatartanom. Felszállt a gép. Eközben Vyola ébredezett, ami elég szokatlan volt tőle, mert 9-nél előbb sose kelt még fel.
- Tymmy, nem kéne már felkelned?- lépett be a szobámba, de az üres volt.- Tymmy, hol vagy?- szétnézett az egész lakásba, de sehol se talált. Megnézte a szekrényemet ami üresen állt a szobámba. Azonnal tárcsázta Bill számát.
- Igen?- szólt bele egy fáradt hang.
- Szia. Vyola vagyok. Ne haragudj, hogy ilyenkor zavarlak, de azt hiszem Tymmy elszökött.- hadarta Vyola
- Hogy mi? Elszökött? Ezt nem értem.- értetlenkedett Bill
-Ajj. Inkább gyertek ide, majd elmagyarázom.- azzal letette
Bill felkeltette Tomot, majd hívta Georgot, és Gustavot. Útközben még összeszedték Edinát is. Az egész banda alig 20 perc múlva odaért. Felszaladtak a lépcsőn, és bekopogtak.
- Azt hittem már, hogy soha nem értek ide.- nyitott ajtót Vyola
- Hova ment Tymmy?-lépett be Georg
- Azt hiszem haza. Vagyis biztos, de azt nem értem, hogy miért szökött el.
- Biztos vagy benne, hogy elszökött?- ült le Tom, ölébe Edina
- Igen. Este úgy búcsúztunk el, hogy reggel felkelt, hogy eltudjon köszönni.
- De ezt miért csinálta?- Gustav
- Nem egyértelmű?! Elakar téged felejteni. De úgy nem tud, hogy folyton találkoztok.- Georg
- Miről beszélsz? Egy hónapja nem találkoztunk.- Gustav
- Itt másról van szó.- szólt közbe Edina
- Mégis miről?- Bill
- Tegnap, megkaptuk a leveleteket, amiben Arianna ugye felkért minket, hogy legyünk a koszorúslányai.- Edina
- És Tymmy is kapott egy olyan kérést, vagy mit.- Vyola
- Nem akadt ki, sőt. Teljesen boldognak tűnt.- Edina
- Még meg is kérdeztük, hogy nem zavarja-e, de azt mondta, hogy nem, örül neki.- Vyola
- De láttuk rajta, hogy egyáltalán nem boldog. Mondtuk is neki, hogy küzdjön érted Gustav…
- Erre kiakadt, és azt mondta, hogy te nem egy tárgy vagy, és legyél boldog Ariannaval.
- Ez azt jelenti, hogy szeret?- nézett nagy szemekkel Gustav
- Persze, hogy szeret! Nem vetted észre?- akadt ki Bill
- Amikor összejöttél azzal a banyával, teljesen maga alatt volt. Hát még mikor megtudta, hogy összeházasodtok…- Tom
- Ez mind szép- és jó fiúk, de elment. Nem tudok mit csinálni.- mondta Gustav, és kiment az ajtón
- Ezek annyira…- állt fel mérgében Vyola
- Ne idegesítsd fel magad.- fogta meg a kezét Bill
- Áh. Elmegyek sétálni.- mondta Vyola
- Várj, megyek veled.- ment utána Bill
Tom, és Edina elmentek vásárolni. Georg visszament a házukba, Bill és Vyola pedig sétáltak.
- Örülök neki, hogy nekem nincsenek ilyen szerelmi problémáim.- mondta Vyola
- Ez azt jelenti, hogy nem is akarsz szerelmes lenni?- érdeklődött Bill- Úgy értem, hogy barátot?
- De, de így nem. Mármint, hogy ennyit nem akarok szenvedni.
- Szerintem ez valamilyen szinten romanitkus, mert küzd a szerelméért.
- Épp ezaz, hogy egyikük se küzd a másikért. És ez így csak szenvedés. Ennek nincs semmi értelme. Megkell mondani nyíltan, ha szeretsz valakit.
- Hát, ha neked ez kell.- állt Bill, Vyola elé- Amióta csak megláttalak, tudtam, hogy kellesz nekem. Nem mondom, hogy ez szerelem, mert még nem az, de nagyon tetszel nekem. Nem lenne ellenedre ha most megcsókolnálak?
- Dehogy.- mosolygott Vyola, azzal Bill megcsókolta. Mindkettőjük teste teljesen beleremegett, annyira élvezték. Végre hosszú hónapok után megtörtént, amire mind ketten vágytak.- Ez most azt jelenti, hogy járunk?- pirult el Vyola
- Nem erőltetek semmit.- fordította el a fejét, de abban a pillanatban Vyola visszafordította, és adott neki még egy csókot.
Kézen fogva mentek el Billék házába, ahol ott ült az egész banda, még Arianna is. Mindenkinek elég kiborult feje volt, de mikor meglátták Vyoláékat, kéz- a kézben meglepődtek.
- Ezt nem hiszem el, már ennek is van csaja.- mutatott Georg Billre
- Valami történt?- kérdezte Vyola
- Van egy bejelenteni valónk.- mondta Arianna
- Csak nem jön a baba is?- kérdezte Bill
- Nem, az még nem. Gustavval úgy döntöttünk, hogy Magyarországon lesz az esküvőnk.- vigyorgott Arianna.
- Ezt direkt csinálod?- engedte el Vyola Bill kezét
- Most mi a baj?- értetlenkedett Arianna
- Nem bírod ki igaz? Fáj, ha nem az történik amit te akarsz- kiabált Vyola
- Neked most mi a bajod?- Gustav
- Nem veszed észre?! Mindenáron azt akarja, hogy Tymmy lássa, ahogy elveszed őt. Előbb felkéri koszorús lánynak, aztán most, hogy nincs itt, hirtelen átteszi Magyarországra az egészet.- Vyola
- Ez nem igaz. Utálom azt a csajt, nem akarom, hogy ott legyen az esküvőnkön! Örülök neki, hogy elment.- kiabált vissza Arianna
- Akkor, meg egyáltalán minek hívtad meg?- szállt be mostmár Edina is
- Csak, azért, mert Gustav megkért.
- Gondolom ő kért meg, hogy koszorúslánynak is kérd fel.- nevetett Vyola
- Nem. Azaz én ötletem volt, hogy macika örüljön.
- Hát nem jött össze. És, hogy idejében szóljunk se én, se pedig Edina nem megy el arra a szar esküvőre.- mondta Vyola, és kiviharzott
- Ahogy mondja. Ne haragudj Gustav, de nekünk fontosabb Tymmy, mint az esküvő.- fogta meg a vállát, azzal követte Vyolát
- Nem baj, kevesebb kaja kell majd.- ült le Arianna- Holnap elutazom Magyarországra megnézni, hogy hogy állnak a dolgok.
- Biztos jó ötlet ezaz egész?- Gustav
- Mi az, már nem akarsz elvenni?- mondta hisztis hangon
- Dehogy nem, csak ha így állnak a lányok ehhez…
- És kit érdekelnek a lányok? Őket veszed el, vagy engem?
- Természetesen téged.
- Akkor vita lezárva, gyere menjünk. Lefoglalom a jegyet holnapra.- azzal ott hagyták a fiúkat, akik addig meg se tudtak szólalni.
- Ez aztán az esemény dús nap.- mondta végül Tom
Edina és Vyola eközben beviharzott egy kávézóba.
- Hihetetlen, hogy mennyire pofátlan ez a csaj.- ült le mérgesen Vyola
- Igen, az. Annyira fel tudtam volna pofozni. Sajnos nem lesznek koszorúslányai.- nevetett Edina
- Nem bizony. Majd ő maga lesz, vagy beállítja Gustavot. Hoppá, csörgök.- elővette Vyola a telefonját, ami Bill nevét írta ki
- Most jön a letolás.- mondta Edina, mikor neki is megcsörrent a telefonja, Tom volt az
- Amint látom neked is.- mosolygott Vyola, és felvette a telefonját. Edina is felvette.
Nem beszéltek sokáig, de mind ketten nagyokat nevettek. Miután végeztek, összemosolyogtak, mert mindkettőjüknek ugyanazt mondták, hogy: Ügyesek voltatok, mi se csinálhattuk volna jobban…