Az eljegyzés

 

A koncert után szokásos módon a fiúk találkoztak néhány fannal a VIP teremben. Miután megvolt a beszélgetés, a fotózkodás, és az autogramosztás a fanoktól szépen elköszöntek, és visszatértek a buszba. A következő 3 állomás szintén Németországban volt. Ezeket követte Párizs, Nizza, Zürich és Varsó. Mindenhol hatalmas sikert arattak, és több fant is extázisba ejtettek. Megállás és nyavalygás nélkül csinálták végig ezt a másfél hetet. Szerencsére én már el is felejtettem a régebbi veszekedésünket Gustavval, és láthatóan ő is. Bár nem beszéltünk valami sokat, mert nem is volt rá idő, és amúgy is minden szabad percét Ariannaval töltött. Pozsonyba érve szintén hatalmas üdvrivalgás, és őrjöngés fogadta a fiúkat. Az esti koncertig már csak pár óra maradt hátra, és így is késésben voltunk a próbával.

- Rendben fiúk. Menjünk készülődni. Így szerintem jó lesz.- mondta Bill a többieknek, a hangpróbák sorozata után

Én egy függöny mögött állva figyeltem őket, mikor is a próba után megpillantottam, hogy Gustav és Arianna épp heves ölelkezésbe kezdtek a színpadon. Még csak nem is titkolták érzéseiket. Csak álltam ott és néztem őket. Talán a sokktól nem tudtam megmozdulni, vagy talán mert nem is akartam.

-         Ne gyötörd magad.- állt mögém Bill- Csak még rosszabb lesz.

-         Én nem. Vagyis csak elbámészkodtam. Amúgy sincs semmi értelme, hogy- nem fejeztem be a mondatot, csak még egy pillantást vetettem rájuk aztán Bill felé fordultam- Nem lényeg. Minden készen áll?

-         Igen. Sikerült mindent rendesen behangolnunk.

-         Remek. Akkor menjetek egyetek valamit, aztán majd utána készülődtök.

-         Oké. Te mit csinálsz addig?- kérdezte aggódva Bill

-         Nem tudom. Szerintem felhívom anyáékat. Aztán majd meglátom.

-         Nem akarsz velünk jönni?

-         Mármint kikkel?

-         Jön Vyola, Edina, Tom, Georg, és én. Gustavék nem tudom mit csinálnak, de nem is érdekel.

-         Erről beszéltem! Nem akarom, hogy szétessen a banda. Foglalkoznotok kell egymással!- fakadtam ki

-         Tudom, de nem akarjuk őket megzavarni. Olyan jól elvannak. Nos nem jössz?

-         Köszi, de ezt most kihagyom.- vetettem egy apró mosoly, és ott hagytam Billt.

-         Na, nem jön?- kérdezte érdeklődve Tom

-         Nem.- mondta szomorúan Bill- Menjünk.

Már csak 3 óra volt hátra a koncertig. Bementem a fiúk öltözőjébe, lehuppantam egy kanapéra, és elővettem a laptopomat. Közbe rendeltem egy pizzát, és sorba válaszoltam az e-mailekre.

-         Nem értem, hogy most megint mi van.- mondta fejét rázva Georg

-         Hát nem egyértelmű. Szerelmesek a másikba, de hülyék ahhoz, hogy bevallják.- világosította fel Vyola

-         Ráadásul egyfolytában marják egymást. Szüntelenül. Nem is tudom, hogy egyáltalán volt-e egy szép szavuk is valaha egymáshoz.- mondta Edina

-         Volt. Amikor együtt gitároztak.- Tom

-         Meg amikor volt az a fürdőszobás incidens.- csattant fel Bill

-         Akkor most mi is a baj?- kérdezte Georg- Úgyértem, hogy voltak ezek a pillanatok, és mégse jöttek össze, de mégis szeretik egymást. Huh ez nekem nagyon bonyolult.- ült le bambán az egyik székre

-         Most meg már késő.- mondta Tom, kezébe véve az étlapot

-         Miért lenne késő?- ült le mellé Edina

-         Mert itt van ez az Arianna csaj, aki hozzá teszem elég nagy égés. Olyan sík hülye mint a nem is tudom micsoda. Na, és most bejött a képbe, és láthatólag a dobosunk szereti…

-         Álljunk csak meg egy szóra.- szólt közbe Vyola- Szerintem nincs benne az, hogy szereti.

-         Mi?- kérdezte értetlenkedve Tom

-         Kicsim, ezt most én se értem.- pirult el Bill

-         Hát nem nyílván való?

-         Micsoda?- kérdezte Edina

-         Hogy Gustav csak azért jött össze ezzel a csajjal, hogy féltékennyé tegye Tymmyt, és bebizonyítsa, hogy Tymmy szereti őt.

-         Ez hülyeség.- mondta lazán Tom

-         Ja, miért akarná ennyire tönkre tenni lelkileg, csak azért, hogy bebizonyítsa, hogy szereti Tymmy.- csóválta a fejét Bill

-         Jaj fiúk. Ti ehhez nem értetek.- Edina- Annyira nyílván való, hogy a férfiak ekkora idióták csak.

-         Köszönöm.- mondta sértődötten Tom

-         Te is az voltál, szóval szívesen.

-         Mielőtt nagyon belekezdenétek a vitába, lassan mennünk kell vissza, szóval együnk.- mondta gyorsan Georg, a vihar előtt

Mindannyian kiválasztottak valamit az étlapról, és gyorsan megebédeltek. Ebéd után elindultak vissza a csarnokba, és közben folytatták a vitát Gustavról és rólam.

-         Megjöttünk.- léptek be az öltözőbe

-         Örülök. Mindenik egyben van?- álltam fel a kényelmes kanapéról

-         Igen. Bár Georg a pizzától dagadtabbnak tűnik.- nevetett Tom

-         Elég volt.- szóltam közbe, mikor láttam, hogy Georg visszavágni készül- Egy pillanat. Hol van Gustav?- néztem körül

-         Őőő. Nem tudjuk. Nem velünk volt.- mondta Bill

-         Sziasztok.- lépett be Gustav Ariannaval az oldalán

-         Itt vannak tessék.- mutatott rájuk Georg

-         Rendben. Köszönöm Georg én is látom.- mosolyogtam rá- Nos, akkor menjetek szépen felöltözni. Nem sokára kezdünk.

-         Várjatok. Mielőtt elkezdenénk itt össze-vissza rohangálni, szeretnénk valamit bejelenteni.- szólt Gustav- Mondd te.- súgta oda Ariannanak

-         Rendben. Nos, Gustav és én eljegyeztük egymást.- ugrott egy nagyot örömében

Pár percig némaság költözött az öltözőbe. Senki nem tudott megmukkanni. Mindenki a másikra nézett, és végül mindenki rám.

-         Gratulálok. Ez nagyszerű hír.- mondtam nekik, bár egy cseppet sem volt igaz.

-         Mi is gratulálunk.- követett Tom és Edina

-         Ja, én is.- lökte oda Georg

-         Mi is gratulálunk.- mondta végül Vyola és Bill

-         Köszönjük.- Arianna

-         Úgy gondoltuk, hogy a turné után rögtön megtartjuk az esküvőt.- fejezte be végül Gustav

-         Nagyszerű ötlet. Akkor most készülődjetek.- mondtam, majd kimentem az öltözőből.

-         Még, hogy nem szereti. Ch- súgta oda Vyolának Georg

Amint kimentem az öltözőből rögtön könnycseppek tömkelege töltötte meg a szememet. Néhány el is hagyta azt, és könnyek között gondoltam arra, hogy elveszítettem. Kész, ennyi volt. Tényleg, szereti, és most még el is jegyezte. De, hisz még csak alig másfél hónapja ismeri, és máris eljegyezte. A turné után lesz az esküvő, és már ezt is eldöntötték. Talán ha… nem nem szabad, hisz szereti, ő már egy múlt. Ennyi volt. Ezzel a gondolattal mentem a színpad mögé. Hallottam, ahogy rajongók száza rohan befelé a csarnokba, hogy elfoglalják a legjobb helyet. A fiúk készen álltak. Elkezdődött a show. Hatalmas üvöltés, és elkezdtek játszani. A két órát rendesen végig csinálták ahogy eddig, majd megint következett a VIP terem. Nem tudtam magamhoz térni. Nem hittem el, hogy elveszítettem, akit talán eddig a legjobban szerettem. Meleg nyári éjszakán kiültem a busz elé, hogy gondolkodhassak. Nem is vettem észre, hogy Bill leül mellém.

-         Nem volt igaz amit bent mondták, ugye?

-         Ennyire látszott?

-         Nem. De ismerlek már annyira, hogy tudjam mikor nem mondasz igazat.- fogta meg a kezemet

-         Ennyi volt. Most már semmi esély arra, hogy összejöjjünk.- kezdett megint könnyezni a szemem

-         Mi? Ilyen könnyen feladod?- engedte el a kezemet, és felemelte a fejemet, hogy a szemembe nézhessen- Hiszen szereted, és ez a legnagyobb érzés. Ez leküzd minden akadályt. Nem állhat útjába semmi.

-         De eljegyezte. Ez ellen nem tehetek semmit. Nem fogok oda menni könyörögni, hogy hagyja ott. Ő már döntött.

-         Igen, csak, hogy rosszul.

-         Honnan veszed? Honnan tudod, hogy mi boldogabbak lennénk?- mondtam sírva

-         Onnan, hogy látom. Amikor egymásra néztek látni a szikrát, amit Gustav és Arianna között nem. Ez tiszta szerelem, csak éppen ti nem akarjátok észre venni. Amikor Gustav bejelentette, hogy megszerezte a számát, te ki voltál akadva, és nem azért, mert az első csajtól elkérte a számát, nem, hanem mert szereted, és érezted, hogy ez a csaj kettőtök közé állhat majd, és így is lett, mert te és ő is küzdötök az ellen, hogy szeressétek a másikat, és ez se nekem, se többieknek nem tetszik.

-         Mi? Ti rólunk szoktatok beszélni?- töröltem meg a szememet.

-         Igen, mert látjuk ahogy gyötritek egymást, és ez szörnyű. Ahelyett, hogy boldogak lennétek szenvedtek, és ez így nem jó. Látni ahogy a barátaink napról napra jobban és jobban szenvednek, és próbálják irtani a szerelmet.

-         Ha vége van a turnénak felmondok.- álltam fel, és mondtam ellentmondás nem tűrő hangon

-         De…

-         Nincs de Bill! Elegem van! És remélem, hogy boldogak lesznek egymással.- mondtam ezt már kiabálva, amire mindenki kijött a buszból, még Gustav is- Elegem van abból, hogy az elején egy senkinek néztetek, aztán meg rám hagytatok mindent. Hogy oldjam meg a szerelmi problémáitokat, és most pedig az enyémbe próbáltok beleszólni! Szálljatok le rólam, és a Gustav témáról! Soha ismétlem soha nem fogunk összejönni, és talán nem véletlenül! Nem szeretjük egymást, csak úgy lennénk egymásnak! És most, lefekszem, és mint már mondtam a turné után felmondok, és senki nem változtatja meg a döntésemet.- azzal bementem a buszba és lefeküdtem.

-         Mit mondtál neki, hogy ennyire kiakadt?- ment oda Billhet Vyola

-         Semmit. Csak az igazat.- nézett utánam Bill- Menjünk aludni.- fogta meg Vyola kezét és ők is lefeküdtek

-         Látod, én mondtam, hogy ez a csaj nem normális.- mondta Arianna Gustavnak

-         Megyek sétálok egyet.- ment ki Gustav a buszból.

Másnap reggel elindult a busz Magyarország felé. Az úton mindenki csöndben volt…