8.rész

Nem az én stílusom…

- Szia Bill.- köszöntem neki amikor beértem a házba és megláttam.

- Szia. Mi újság?

- Semmi érdekes…Mi baja Tomnak? Nem tudod?

- Fogalmam nincs. Nekem azt mondta, hogy csak rossz napja van.

- Lehet igaz… tegnap nem mondott valamit?

- Elmesélte mi volt, de tök jó kedve volt, azt mondta, hogy ma beszél veled reggel, hogy nem szeretne semmit elsietni meg el akart hívni vacsorázni. Nem tette?

- Egész úton egy helónál többet nem szólt hozzám.

- Nem tudom mi baja lehet.

- Na mindegy, megyek megcsinálom a tegnap elmaradt melómat- mosolyogtam.

- Rendben, amúgy megígértette velem Tom, hogy kiszedem belőled ki fia Martin.

- Nekem ehhez idő kell.

- Megértelek, nyugi- mosolygott.

****

Hihetetlen mérges voltam Billre amikor bejött, de egyben örültem is neki, mert mindent elrontottunk volna azzal ami történt volna. Eddig sem kellett volna elmenni, de sajnos megtettük. Lori nagyon furcsa volt amikor elviharzott Billel. Nem tudtam mire vélni a viselkedését, kicsit meg volt ijedve.

- Tom. Minden oké?- kérdezte Bill amikor hazaért.

- Persze tesó- mosolyogtam.

- Nem haragszol meg semmi?- nézett furcsán.

- Nem, dehogy sőt, jókor jöttél. Nem akartam volna tovább menni, eddig se kellett volna.

- Na jó te beteg vagy?- jött oda és megfogta a homlokom, hogy nem vagyok e véletlenül lázas.

- Semmi bajom, csupán bírom Lorit és kár volt ezzel elrontani a dolgot.

- Végre megéltük ezt is. A bátyám felnőtt. Így 24évesen már ideje volt, büszke vagyok rád- veregetett vállba vigyorogva.

- Te hülye vagy- hagytam ott.

Nem hagyott nyugodni ez a Lori ügy. Hihetetlenül ismerős volt és nem tudtam, hogy honnan. Lehet, hogy Lipcsében találkoztunk mivel ő is ott élt. Elővettem a régi képeket, hátha megtalálom egy-kettőn. Nézegettem a képeket, amik még Lipcsében készültek, a régi barátaimmal és akkor megláttam egy képet amin Devonne-nal vagyok. Összeszorult a gyomrom amikor rá gondoltam. Ő volt az első igazi barátnőm, nagyon kedveltem, de megcsalt. A szemem láttára smárolt egy másik sráccal és amikor odamentem úgy tett mintha nem is ismerne. Ott, akkor határoztam el, hogy nem fogok többé megkedvelni igazán egy nőt sem, mert nem bírom elviselni a csalódást. Azóta vagyok ilyen. És most itt van Lori, aki más mint a többi lány, őt nem akarom lefektetni, vele egyszerűen az vagyok aki Devonne-nal voltam. Azóta nem sokat hallottam róla. Elköltöztek a város másik végébe és nem is láttam őt. Ez már vagy 8éve volt, de még mindig fáj ha rá gondolok, hogy ezt tette velem. Látja, hogy mi lett belőlem és hagyja, hogy tönkretegyem magam, már sok éve reflektorfény előtt vagyunk és még csak fel sem keres, hogy mit tettem magammal, hogy én nem ilyen vagyok. Ebből tudom, hogy sosem érdekeltem igazán, ha számítottam volna neki akkor megkeresne, hogy beolvashasson nekem.

Villámcsapásként ért a felismerés a következő képen, Dev volt rajta közelről, a szeme csillogott a naptól és akkor megláttam, hogy ki van a képen. Lori volt az. Semmi kétség, hogy ő az, a szeme ugyan olyan és ahogy nézem az arcvonásai is, csupán most már barna haja van nem pedig szőke. De miért jött vissza? Hogy megint tönkretegyen? Na nem. Ezentúl csak munkakapcsolat lesz köztünk. Ezt a 3 hetet, amíg el nem megyünk turnézni csak kibírjuk, igaz, hogy Bill nem lesz itt másfél hétig, de majd elkerülöm. Nem hiszem el, hogy visszajött. Kiváltotta belőlem ugyan azt az érzést amit régen. De miért más a neve? Be akar csapni? Direkt játszik velem? Gyűlölöm ezt a nőt.

Még nézegettem a képeket, majd elnyomott az álom. Másnap reggel, ahogy megígértem Lorinak pontosabban Devonne-nak elmentem érte 7-re. Meg volt ijedve, bár nem tudom mitől, valószínűleg félt, hogy rájövök, ki is ő. Nem beszéltünk semmit az úton, majd amikor hazaértünk kipattant a kocsiból szó nélkül, majd a sajátjával elhajtott.

- Tom mi bajod van?- kérdezte Bill amikor bementem a házba.

- Semmi.

- Pont nekem akarsz hazudni? 24éve minden napom veled töltöm.

- Bocs, csak rossz napom van- hazudtam, remélve, hogy nem veszi észre. Mindig Dev pártján állt, most nincs arra szükségem, hogy azt mondogassa, jaj de már az régen volt stb stb stb…

- Biztos?

- Igen. Nyugi.

- Na figyelj, én este megyek. Kiviszel 8kor a reptérre?

- Persze, D…öö Lori addigra már elmegy?

- Igen, azt hiszem 7kor megy… mi van veletek most?

- Semmi, mi lenne?

- Tegnap még nem így álltál a dolgokhoz…

- Nem az én stílusom a kapcsolat dolog.

- Hihetetlen vagy.