15.rész

Vyola és Bill csatája

 

Nem tudom pontosan hány órával, vagy perccel később keltem fel, de érdekes látvány fogadott. Amint kinyitottam a szememet fehér plafont láttam. Ez még nem is lett volna olyan fura, hisz szinte mindenhol ugyan olyan a plafon, de egy furcsa szag csapta meg az orromat, amiből már rögtön tudtam, hogy nem a hotel, és persze nem az aréna. Felültem, hogy körül nézzek.

-         Hé-hé csak óvatosan.- fogta meg a kezemet Georg- Nem kéne ugrálnod.

-         Hol vagyok?- néztem körbe érdeklődve- És mi ez a ronda pöttyös hálóing?- fintorodtam el a ruhán

-         Kórházban vagy szívem, és nagyon gyorsan feküdj vissza.- szólt rám szigorúan Edina, egy tálcával a kezében, amin narancslé volt- Az orvos azt mondta, hogy jobb ha egy ideig itt maradsz.

-         Már mint a kórházban? Azt nem lehet. Folytatni kell a turnét. Hol vannak a ruháim.- ültem fel megint az ágyon

-         Azt már nem! Nem mész sehova amíg az orvos el nem enged!- ült le az ágy szélére Bill- Tudod kinek kell még egyszer egy ilyen ijedtség.

-         Jó estét, jó estét.- bukkant fel a doktor- Hogy vagyunk? A vizsgálatok szerint nincs semmi baja a túlzott stresszen kívül, úgyhogy akár el is mehet.

-         Na tessék, ennyi.- vigyorogtam Billre

-         Csak így elengedi?- hökkent meg Georg és a többiek egyszerre

-         Igen, de csak akkor, ha megígéri, hogy jobban vigyáz magára. Gondolom nem akar ilyen fiatalon szívrohamot kapni.- csukta be a korlapomat- Nos, akkor el is mehet, és remélem, hogy minél később találkozunk.- azzal fogta magát és kiment

-         Remek. Akkor mehetünk is.- kászálódtam ki az ágyból, amikor is feltűnt az ajtóban Gustav és Arianna

-         Hát te hova mész?- kérdezte meglepődve Gustav

-         Vissza, dolgozni.- mondtam

-         Az orvos tud róla?- kérdezte Arianna

-         Igen, képzeljétek el, hogy tud, de most bocs, megyek öltözni.- mondtam undokul és bementem a fürdőbe

-         Segítek neki.- mondta Vyola

-         Asszem én is.- követte Edina

-         Nem vagyok itt.- mondtam mikor hallottam az ajtó nyikorgását

-         Nekünk itt vagy ugye?- léptek be a csajok mosolyogva

-         Ja, igen persze gyertek. Hogy ez mekkora egy hülye picsa. Mintha az anyám lenne. Már most gyűlölöm, pedig még nem is járnak.- húztam fel mérgesen a nadrágomat

-         Jaj, mit izgat az téged. Különben is, ha nem nyugszol meg itt fogunk hagyni, lekötözve.- nevetett Vyola

-         Amúgy lemaradtál egy izgalmas dologról.- kacsintott Edina Vyolára, aki hevesen rázta a fejét

-         Na, miről? Csak nem jöttek össze mégis?- kacagtam gúnyosan

-         Nem. Bill elhívta Vyolát randizni.- kiáltotta Edina

-         Ez komoly? Nagyszerű.- adtam egy puszit Vyolának-És mikor mentek, hova?

-         Elvileg holnap, és csak egy sima reggeli lesz az egész.

-         Jól vagytok?- szólalt meg egy hang kívülről

-         Persze, mindjárt megyünk.- mondta Vyola- Menjünk mert még azt hiszik, hogy elszöktünk

Kimentünk a fürdőből, és már mindenki az ajtóban állt indulásra készen. Bill és Georg nagylelkűen segítettek vinni a cuccaimat, és vigyáztak, hogy még egy kis morgás se jöjjön ki belőlem. Este az ágyban feküdve az aznapi eseményeken járt az agyam, és amit a VIP terembe láttam. Végülis nem volt semmi extra, de nekem elég rosszul esett, így nem is akartam többet gondolni rá. Oldalra fordultam és elaludtam. Reggel már mindenki ébren volt kivéve engem. Vyola a randijára készült Billel. Nem mentek messzire csak a hotel melletti éttermig jutottak el. Mindenki megrendelte a saját reggeliét és vártak. Közben persze beszélgettek is.

-         Örülök, hogy sikerült sort kerítenünk erre a reggelire.- mosolygott Bill

-         Én is, nagyon.

-         Bevallom elég régen játszottam a gondolattal, hogy elhívlak valahová, de eddig nem mertelek, nem tudom miért. Például azt sem értem, hogy miért pont tegnap került sor rá, de a lényeg, hogy végre megtettem.

-         Nekem pedig azt kell bevallanom, hogy azóta álmodozom erről a találkáról mióta először megláttalak a címlapon titeket. Már akkor beloptad magadat a szívembe, és örülök, hogy végül itt kötöttem ki. Mondjuk egy kicsit félek ettől az egésztől.- pirult el Vyola

-         Miért?

-         Nem is tudom. Talán mert félek, hogy mit szólnak majd a többiek, hisz ők már szerintem észre vették ezt a vonzalmat, akkor David és természetesen a rajongók, hiszen még is csak te vagy a legnagyobb kedvenc, és nem hiszem, hogy örülnének majd a hírnek.

-         Valahogy ez nem nagyon izgat most. Szerintem mind ketten megérdemeljük a másikat.- fogta meg Vyola kezét

Ebben a pillanatban heves csókcsatába kezdtek. Nem bírták megvárni a reggelit, Bill ott hagyott egy kis pénzt, és rohantak vissza a hotelbe. Útközbe egy-egy csók erejéig megálltak, majd a liftben hosszan folytatták. Mikor felértek Bill felkapta az ölébe őt, és bevitte a szobájukba. Lefektette az ágyra, és szépen , nem épp lassú tempóban levetkőztette. Gyengéden mégis erőteljesen beléhatolt, és a csókcsatából immár lepedőgyűrés lett. Az aktus körülbelül 20 percig tarthatott amit persze mind ketten egy utolsó érzelemmel teli nyőgéssel jutattak a másik tudtára. Bill lecsúszott Vyoláról, és egy gyenge csókkal köszönte meg a csodálatos reggelt.

-         Ez csodálatos volt szerelmem.- mondta Bill melléfeküdve

-         Bill, még valamit nem mondtam el.- bújt hozzá Vyola

-         Igen? Mit?

-         Hát, hogy szóval nekem te…voltál az első.- húnyta be a szemét a mondat végén, mintha arra számítana, hogy Bill kiugrik az ágyból és kiküldi, amiért nem mondta ezt el neki

-         Hűha, hát ez nem látszott.- vigyorgott Bill

-         Ne vigyorogj!- ütötte meg óvatosan a hasát- Ez komoly dolog, és hozzá teszem marha jól csináltad.

-         Reméltem, hogy ezt mondod.- simogatta meg a homlokát, de ebben a pillanatban kinyílt az ajtó, és belépett rajta a három másik fiú….