22.Hétvége II.
Reggel szörnyen keltem, afájt a fejem, égett az arcom és akkorákat köhögtem, hogy majd' kidőltek a falak.
Reny is hasonlóan "jól" volt. Kórusban krákogtunk
-Cica, mi a baj?-Tom egy puszi kiséretében-Te jó ég, forró az arcod! Lázas vagy!-fogta a homlokom.
-Tom! Reny is lázas!-aggódott Bill is.
-Mi megmondtuk, hogy ez nem jó ötlet!-Tom-Teljesen átfagytatok tegnap! Mért nem tudtatok csak egy órával hamarabb bejönni?
-De, hogy lealázzon?-Reny két köhögés közt.
-De makacs vagy!-csóválta a fejét Bill.
-Tudod mit? Én lépek, nehogy elkapjam!-Tom komoly hangon.
-Mi? Itt hagyjuk őket?-Bill furcsa fejjel.
-Mondom el-ne-kap-juk!-Tom szótagolva és rákacsintott.
-Jaaaa!-kapcsolt Bill-Igen! Igazad van!
-Mi? Nehogymár itt hagyjatok!-kezdtem, de ekkor becsukódott az ajtó a fiúk hátamögött.
-Képesek voltak itt hagyni a kis...-háborodott fel Reny.
-Hát nagyon úgy néz ki!-én szomin.
Visszafeküdtünk és próbáltunk aludni, hogy minél hamarabb meggyógyuljunk és kinyírhassuk a srácokat. Már majdnem elaludtunk, amikor ajtónyitást hallottunk. Tom volt az egy hatalmas tálcával a kezében, amin két gőzölgő bögre volt. Mögötte rögtön Bill, aki egy dögnehéz szatyrot cipelt.
-Na szóval...-ült le az ágyam szélére Tom-Itt vannak a forró teák!-és mindkettőnknek a kezébe nyomott egy-egy bögrét-Kipipálva!-előszedett egy cetlit és lefirkált valamit.
-2. pont...őőő...ja igen, megvan! Lázmérés!-Bill és kotorászni kezdett a szatyorban-Megvan!-mondta és mindkettőnk szájába rakott egy-egy lázmérőt. Renyvel nyikkanni sem tudtunk a döbbenettől.
-3. pont!-Tom dünnyögve-Vitamin! Bill! A gyümölcsöket!-utasította öccsét, aki rögtön el is tünt a zacskóban.
-Megvan! Pill és jövök!-Bill, azzal ki is ment a gyümölcsökkel a konyhába. Fél perc múlva jött vissza 2 nagy tányér hámozott, kimagozott, megpucolt gyümölcscsel. Csipogott a lázmérőnk...
-38,7!...38,5!-Tom hangosan.
-...Elöbb Reny!-mondta Bill és felvette Renyt a karjába és kivitte a fürdőbe ahol hideg vízben megfürdette.
-Ez hideg te...Reny kétségbeesetten, de nem tudta befejezni Bill csókjától.
Pár perc múlva törölközőbe csavarva hozta ki onnan és visszafektette az ágyába. Jól bevackolta, utána rámnézett.
-Azt felejtsétek el!-pánikoltam be, mert Tom már közeledett.
Megcsókolt, közben felemelt és kivitt a fürdőbe.
-T-Tom, ne csináld!-én miközben a káddal szemeztem, ami csordultig volt hideg vízzel.
-Muszály! Le kell vinnünk a lázadat!-Tom édin és beültetett a kádba.
-Szzzz ez hideeeg!-én mire elkezdte csókolgatni a nyakam. Máris elöntött a forróság. XD
Pár perc után én is visszakerültem az ágyamba.
-Na szóval...4. pont...!-Bill-Fáj a fejetek? Torkotok?-fordult felénk.
-Mindkettő!-Reny.
-Dettó!-én.
-Akkor...kell egy kis méz és...fejfájáscsillapító, de a Strepsils sem árt!-olvasta Tom. Beadták mindent.
-Honnan van az a lista?-én.
-Felhívtuk anyut!-vigyorgott Bill édin-és a patikában is volt pár ötlet. Így Tommal kifejlesztettünk egy kúrálási tervet!
-Kúrálási terv...-mondtam és nagynehezen visszafolytottam a nevetést.
-Igen!-Tom cuki mosollyal-5. pont...á igen...ez lesz az! Phenés! Gyere Bill, hagyjuk őket aludni!-rángatta ki öccsét Tom.
Kimentek a jakuzziba, mi pedig az ablakból néztük őket. Háttal ültek a medencében és a listájukat firkálgatták.
-Igen...1, 2, 3, 4, 5...ez megvan!-Tom, erre mindketten lefirkálták a cetliről azokat a pontokat.
-De édesek!!!-olvadoztunk Renyvel.
-Tudjuk, de most mars vissza az ágyba!-fordultak felénk fülig érő szájjal.
Nem tehettünk mást, visszafeküdtünk és fél óra múlva már aludtunk is. Délután még felkeltettek minket lázat mérni.
-Rendben...a lázatok lement!-Tom elégedetten.
-Jobban érzitek magatokat?-Bill, erre csak egy hatalmas tüszentés volt a válaszunk.
-Ezt vehetjük nemnek!-Tom letörten.
-Ez már jó jel!...-én.
-Mi? Az hogy most hapciztok és nem köhögtök?-Bill elkenődve.
-Pontosan!-Reny-Tehát nincs tüdőgyuszink! Csak egy egyszerű nátha! Az még mindig jobb!
-Igaz!-Tom.
-Olyan rossz, hogy csak ma jöttünk és holnap már megyünk is haza...ráadásul snowboardozni sem tudunk!-én szomorúan.
-Egy hét...-Tom vigyorogva.
-Mi egy hét?-kérdeztem vissza.
-Egy hetet maradunk!
-Miiiiiii???????-sikítoztunk Renyvel.
-Jaj de szeretlek!-ugrottam Tom nyakába, Reny pedig Billébe.
-De kövi héten meleg helyre megyünk!-kötötte ki Bill.
-Jó!-egyeztünk bele.
3 nap múlva már kutya bajunk sem volt, élvezhettük a pályát. Rengeteg képet csináltunk jakuzzizásról, csatákról, hógolyózásról, mindenről.
Pár nap múlva búcsút vettünk Svédországtól és felszáltunk a magángépre, ami egyenesen a Maldív-szigetekre repített minket. Fél nap repülés (és persze alvás) után hullafáradtan szálltunk be a limuzinba, ami a nyaralóba vitt minket.