-Bill összeesett a konyhában!Mi a francot mondtál neki?-kelt ki magából.

-Csak azt hogy nem, lett volna egészséges a baba ezért elvetettem.-hazudtam Áginak is.

-Oh,sajnálom…-hajtottam le a fejét.-Holnap este viszont itt alszanak,hogy reggel együtt indulhassunk.-tájékoztatott.

_________________________________

-Okés.-mondtam,majd megszólalt a telefonom.Felvettem,habár a szám ismeretlen volt.-Igen,tessék?

-Jó napot,maga Cz.Renee?-kérdezte egy férfi hang.

-Igen.-válaszoltam.

-Ismeri D.Ryant?-faggatott tovább.

-Igen,a barátom,mi van vele?-kérdeztem idegesen,éreztem hogy valami baj van.

-Sajnálom,de balesetet szenvedett.-mondta.

-Micsoda?-akadtam ki.-Melyik kórházban van?

-Sajnos egyikben sincs,ugyanis meghalt.-közölte hidegen.-Az autója felborult,kigyulladt,és ő az autóban rekedt.

-Értem.-mondtam teljesen megsemmisülten.

-Őszinte részvétem,a családtagokat tudja értesíteni?-kérdezett ismét.

-Nem,nem ismerem a családját.-mondtam.

-Rendben,akkor még egyszer őszinte részvétem,viszont hallásra.-tette le a telefont a pasas.

-Reny,mi a baj?-kérdezte Ági,mikor meglátta az arcomat,amint letettem a telefonom.

-Ryan balesetet szenvedett és meghalt…Miért?-tört ki belőlem a sírás.

-Nyugodj meg,nem lesz semmi baj!-ölelt át húgom,majd amikor elaludtam,betakargatott,és magamra hagyott.Lezuhanyozott,megvacsorázott,majd felhívta Tomot.

-Szia!-szólalt meg Ági,amint Tom felvette a telefont.

-Szia,hát ennyire hiányoztam?-kérdezte Tom,de Ági érezte a hangján hogy mosolyog.

-Igen…-röhögte el magát Ági.-Csak annyit szeretnék kérdezni,hogy holnap reggel akkor jöttök?

-Persze,amint felébredek.-válaszolt a rasztás.

-Nem azt akarom hogy délutánra érjetek ide.-nevetett ismét húgom.

-Oké,már reggel ott leszünk.-ígérte meg Tom.

-Helyes!Amúgy képzeld,Ryan meghalt.-mondta.

-Micsoda?-hülledezett a vonal másik végén a srác.

-Most,nemrég hívták Renyt.Szegény már így is padlón volt,na de ezek után…-mondta lehangoltan a lány.

-Jót fog tenni neki az a 2 hét.De most letszem,majd holnap találkozunk!

-Okés,jóét!

-Neked is kicsim.-mondta még Tom,majd letette.Ment,hogy elmesélje Billnek mi történt.

-Bill,én vagyok,bejöhetek?-kopogott a szobaajtón.

-Persze,gyere csak.-nyitotta ki az ajtót a fiatalabbik iker.Bátyja azonnal lehuppant az ágyra,majd miután ikre is leült vele szemben egy szivacsfotolbe,mesélni kezdett.

-Képzeld,Ryan meghalt,és Reny nagyon maga alatt van.Ági mondta hogy folyton csak sír,szeret téged.-mondta el tömören,mert már nagyon álmos volt.

-Ma lett volna alkalmam,hogy megcsókoljam.-hajtotta le a fejét Bill.

-És nem tetted meg?-hülledezett a rasztás.

-Nem.-ismételte meg Bill.-Majd talán a szigeten.

-Aham.Viszont én megyek aludni,mert nagyon álmos vagyok.-állt fel Tom az ágyról.-Holnap náluk alszunk jó?-nézett még vissz az ajtóból.

-Oké,am Ryant sajnálom,jó haver volt…

-Hát igen,én is.Na de télleg mék öcsi.-mutogatott szobája felé Tom.

-Oké,jó éjt bátyó!-mondta Bill.Tom becsukta maga mögött az ajtót,majd elment aludni.Csend volt,nyugalom,béke…egész Németország aludt…