29.RÉSZ

Tom alig tudott aludni, de valamikor hajnalban mégis elnyomta

az álom. Egyáltalán nem aludt nyugodtan. Az este folyamán

többször is felébredt, mert csak arra tudott gondolni, hogy

mi lesz most?! Reggel hallotta, amikor elmentem, de nem jött

ki, nem akart velem beszélni. Úgy érezte, nem tudna most a

szemembe nézni. Bill 11-kor elment venni egy-két dolgot a

hűtőbe, hogy tudjunk mit vacsizni. Mikor Tom egyedül maradt,

kikászálódott az ágyából, megmosta az arcát, és leült volna a

TV elé, ha nem csöngetnek...

- Szevasz haver! - köszönt Georg, mikor Tom ajtót nyitott neki.

- Helo... - mondta álmosan.

- Elég nyúzott vagy...

- Áhh, egész este alig aludtam valamit... - közben leültek a

nappaliba.

- Na mesélj, mi van most.

- Hát röviden átvágtam Cassie-t, és még Shila is megfenyegetett.

- Öhh - Georg nagyot nézett. - Hát ez tényleg rövid volt, de

örülnék, ha kifejtenéd...

- Ajj. - Tom a kanapé támlájának dőlt arccal, jelezve, hogy

kiborult.

- Haver! Mi van veled? Még nem láttalak így csaj miatt.

Tom csak megrántotta a vállát.

- Így nem tudok segíteni. Mond már el mi van most.

- Hát... - fordul vissza Georg felé Tom. - Azt hiszem túl

hamar ígértem meg valamit Cassie-nek.

- Mit? - nézett kérdőn Georg.

- Az egyik este azt mondtam neki, hogy mostanában nem leszek

más lánnyal. És most mégis együtt voltam Shila-val.

- Mi? Ezt nem értem. Miért mondtad ezt neki?

- Nem tudom... Vagyis... - elakadt egy kicsit. - Tudod, hogy

én nem vagyok a hosszú kapcsolatok híve, és ezt mindig

tisztázom is a csajokkal. És Cassie-nek is mondtam, de

miután nála aludtam, megbeszélgettünk, nem volt szívem a

szemébe mondani, hogy ennyi. És őszintén, nem is akartam.

- Hú hallod, ez nem egyszerű. Ha jól sejtem, beleszerettél.

Tom a földet bámulta.

- És most elmondod neki, hogy mi van?

- Még én sem tudom mi van...

- Ja, és mi van Shila-val? Mi az, hogy megfenyegetett?

- Azt mondta, hogy elmondja Cassie-nek, hogy tegnap lefeküdtünk,

ha nem leszek vele többet.

- Uh. - Georg elhúzta a száját.

- És most mit akarsz csinálni?

- Egész este ezen gondolkoztam... És nem jutottam semmire.

Rövid csend támadt, majd Georg jött az ötleteivel:

- Gondolom az szóba sem jöhet, hogy Shila-val is leszel, meg

Cassie-vel is...

- Nem! - mondta határozottan Tom. - ha egy hónapja mondod, és

egyik lányt sem hívják Cassie-nek akkor még oké... De most nem.

- Akkor mi lenne, ha Cassie-nek nem mondanál semmit, és

Shila-t is hagynád.

- De hát akkor kitálal Cassie-nek.

- Te meg letagadod. Nem hiszem, hogy hinne egy ismeretlen

csajnak.

- Hát nem tudom... Nem akarok kockáztatni.

- De más megoldás nincs.

- De van még egy lehetőség...

- El akarod mondani? - Georg fejkapta a fejét.

- Igen, de miért lepődtél meg ennyire?

- De hát akkot 0 az esélye, hogy megúszod.

- De, nem tudok így a szeme elé állni. Tegnap is annyira

aranyos volt. Egyszerűen megőrííít!

- Hát te tudod...

- Jó-jó, tudom, hogy te nem mondanád el, és normális esetben

én sem. Sőt normális esetben nem is lehetne ilyen, mert ez

nem számítana megcsalásnak. Eddig hetente más csajjal voltam.

- De megbántad, hogy Cassie-nek ígéretet tettél?

- Hát abból a szempontból igen, hogy így magyarázkodnom kell,

és így egyértelműen azt fogja hinni rólam, hogy csak

játszottam vele. - itt egy pillanatra ledöbbent. - Úristen!

- Mi az? - nézte Georg.

- Úristen! Átvágtam!

- Igen, ezt eddig is tudtuk...

- De.. De Cassie-t az előző barátja is átverte, azért is

költözött most ide egy időre.

- Ja tényleg, ezt mondtátok. =S

- A francba! - Tom felállt, és az asztalon lévő poharat a

falnak vágta.

- Hééj! Állj le! - ment oda hozzá Georg.

De Tom még mindig nagyon ideges volt. Georg a háta mögé ment,

és a vállára tette a kezét:

- Nyugi, minden rendben lesz.

- Dehogy lesz, mindent elszúrtam!

- Tom! Most nyugodj le! De nekem most mennem kell. Figyelj,

majd beszélünk még...

- Jó, de Cassie nemsokára hazaér.

- Még ne mondj neki semmit.

- Rendben... Kösz, hogy meghallgattál..

- Nincs mit... Hívj, ha van valami.

- oké.

- Szia!

- Szia! - kikísérte az ajtóig, majd visszament, és a seprűt

kereste, amivel összesöpörheti az üvegszilánkokat.

Mind eközben, mi Lina-val ott izzadtunk az iskolapadban, a

tesztek felett. 8-tól fél 10-ig írtuk a matekot, 10-től fél

12-ig meg a nyelvtant. Nagyon fárasztó volt, de könnyebb,

mint amire számítottam. Nagyon remélem, hogy jó lesz, és

megérte a sok-sok tanulás. Lina-val elmentünk ebédelni egy

közeli gyorsétterembe, ahol megbeszéltük, hogy miket írtunk

válasznak a tesztekbe. Ja meg azt is, hogy eljön hozzánk,

és ott is alszik. Ugyanis holnap szombat, és a fiúk már 9-re

mennek az írásbeli érettségit megírni, úgyhogy egyedül lennék

otthon, de így jó lesz.

Fél 1 körül értünk haza. Amikor beléptünk Lina-val, megláttuk,

hogy Tom ott guggol a földön, és valamivel nagyon el van

foglalva.

- Szia!- köszöntünk neki Lina-val.

Hirtelen felállt, és látszott rajta, hogy nagyon meglepődött.

- Sziasztok! Hát ti?

- Végeztünk a suliban, és gondoltuk hazajövünk. xD - mondtam.

- Már ennyi az idő?

- Fél 1 van. De te még mindig nem öltöztél fel?

Ugyanis alsógatyában, és egy bő pólóban volt, ahogy aludni

szokott. Odamentem hozzá, és megöleltem. Éreztem, hogy

fáradt, és alig bírja tartani magát.

- Kicsim, te jól vagy? - néztem rá.

- Igen, miért?

- Mert.. - de ekkor beleléptem valamibe - Áúúú! - és hátra

ugrottam pár lépést.

- Mi aaaz? - nézett utánam Tom.

- Mi a szar? - láttam, hogy ott van a földön egy csomó szilánk.

- Beleléptél? - jött oda hozzám Tom. - Bocsi, épp most akartam

összetakarítani.

- Jó, nem baj. - levettem a zoknimat, és elég rendesen vérzett

a talpam. - De hogy tört szét?

- Csak elejtettem. De ez nagyon csúnya. - vette jobban szemügyre

Tom a lábamat.

- Le kell fertőtlenítenünk. - mondta Lina.

- Áhh, nem kell. Annyira nem gáz, csak megilyedtem.

Tom odaült mellém a földre (mert közben leültem), és átölelt.

- Mi van, már megint kiscica lettél? - kérdeztem mosolyogva.

- Imádlak! - és még szorosabban ölelt.

Közben Bill is megjött.

- Sziasztok! Hát itt mi van? - kérdezte egyik szemöldökét

felhúzva, amit nem is csodálok, mert elég érdekesen nézhettünk

ki. Tom, és én a földön átölelve egymást ültünk, Lina pedig

"fentről" nézett minket.

- Sziaaa! - Lina amint észrevette odarohant, és szinte a

nyakába ugrott.

Mi is köszöntünk Tommal, majd néztük, ahogy ők is ugyanazt

csinálják, mint mi, csak nem a földön. Ölelkeznek.

Pár perc múlva Lina és Bill kipakoltak a hűtőbe, mert Bill

ugyebár bevásárolni volt. Közben a vizsgáról beszélgettek.

Tom is megkérdezte tőlem milyen volt, miközben ott ültünk a

nappaliban, és Tom éppen egy ragtapaszt ragasztott a sebemre.

Elmeséltem, hogy kár volt annyit görcsölni miatta, mert nem

volt olyan vészes. De miközben beszélgettünk, észrevettem,

hogy Tom elég nyúzottan néz ki.

- Te biztos jól vagy? - kérdeztem újra, mert az előbb megzavart,

hogy beleléptem az üvegszilánkba.

- Persze, csak még kicsit fáj a fejem...

Gyanús volt, de hagytam...

Lina és Bill vállalták, hogy együtt csinálnak valami kaját,

így Tommal egy csomót beszélgettünk.

- Cassie... - kezdett bele Tom.

- Igen?

- Tudod...

- Tudom, de mit is?

Tom el akarta mondani, hogy mi volt tegnap, de meggondolta

magát. Még nincs elég ereje, nem szedte össze a gondolatait.

Így ez lett a vallomásából:

- Szeretlek.

De erre már nem tudtam mit mondani, mert megcsókolt. Bár nem

is akartam rá válaszolni, max, hogy én is...

El voltunk egymással, mikor Bill szólt, hogy kész a kaja.

Bementünk a konyhába, és megláttunk az asztalon egy csomó

melegszendvicset.

 o.O

Tommal tökre ledöbbentünk, hogy ez az a "NAGY KAJA"?!

De kiderült, hogy Bill és Lina nincsenek otthon a konyhában,

és csak erre futotta... Na mindegy, megettük, végülis finom

volt, csak valami nagyobbra számítottunk. Eldumálgattunk

aztán szóba került megint a zene, és hogy Tom gitározik.

- Játszol valamit? - kérdezte Lina.

- Most?! - Tom húzta a száját. - Nem vagyok formában.

- Légyszii. - néztünk rá könyörögve Lina-val.

De, hogy Tom játszott-e, csak a köv. részből derül ki.