- Üvegezzünk! –pattant fel hirtelen a helyéről Bill…
- Jóóóóóóóóóóóóóó! –kiáltott mindenki 1xrre :))
- Itt van egy üveg! –nyújtottam a konyhából frissen beszerzett cola zero-s üveget felé
- Tökéletes :)) –leültünk a bungalow közepére egy körbe…Bill kezdett mivel az ő ötlete volt…
- Mersz vagy Felelsz? –kérezte Gustavot.
- Ööö…hát elsőnek….akkor merek!
- Szuper –Bill –Vedd fel a legcikisebb alsógatyád –Huuupsz ez betalált ;) Gustav betrappolt a hálónkba majd 2perccel később kijött egy sárga alsógatyóban amin lila macik voltak…mi meg ahogy kell szakadtunk a röhögéstől…
- Most már vissza vehetem a cuccaim? Kiröhögtétek magatokat?
- Igehehehen! – nevetett  Bill. Gustav visszament és visszaöltözött a szokásos ruciába (rövidgatyó +póló) leült közénk és pörgetett…Tom…
- Ohhóó! Tom! Mersz vagy Felelsz?
- Egyértelmű…merek!
- Oké :) ~ jáááj…ebből is szivatás lesz! Látszik Gustav szemén xD) ~
- Igen?
- Menj a konybába….vedd ki a csoki szirupot…és önts Kate bikini felsőjébe majd nyalogasd ki onnan! 

- Naneee! Nem tudtam, hogy az unokabátyóm ilyet is tud xD
- No problem! – Tomnak egy hatalmas kaján vigyor ült ki az arcára.
- Héhé! Engem megkérdezett valaki, hogy engedem e? –Nézett huncutan Kat
- Sorry, baby ebbe most nicns beleszólásod!
- Hát…jó…- vigyorgott. Tom meg beszaladt a konyhába kivette a Nesquick szirupot, a hűtőből és tett egy csoki-csíkot Kate nyaktól a dekoltázsáig, majd lentről felfele elkezdte leenni XD…a végére nagy smárolásba fulladt az egész…úgyhogy várnunk kellett 2percig, míg Tom végre pörgetett….és hát…ki lett a szerencsés?!...nah ki?
- Jenny! – wááá megint egy kaján vigyor, de most eléggé más volt a jelentése….- Mersz vagy Felelsz?
- Öööö….felelek!
- Neeee mááá! Eddig mindenki mert! Legalább az első körben merjél! – unszolgatott…
- De én félek tőled!
- Nem kell! –vigyorgott
- Hát jó…mertek –jó be is ba*tam vele XĐ
- Smárold le Georgot!
- Nem!
- Mert?
- Mert nem akarok vele smárolni!
- Akkor Billt!
- Vele se!
- Gustav!
- Hülye ő meg az unokatesóm!
- Hümm…akkor…mi is volt még a hűtőben? – suttogta magában – Áhá! Tejszínhab!
- Mi…mi…mi van vele? – néztem rá kétségbeesetten!
- Vedd ki a tejszínhabot a hűtőből…és nyomd rá Bill hasára onnan meg nyald le!
- Nyald le te!
- Kislány! Ez már a 4.feladatod! Muszály megcsinálnod!
- Hát jó…- oda mentem a hűtőhöz…kivettem belőle a flakont majd oda mentem Billhez!
- Nah feküdj le!

- Húúú..de erőszakos lett valaki! – vigyorgott Tom….
- Pofa be! Különben a seggedbe dugom fel a flakont! – néztem rá szúrós szemmel, de elröhögtem magam. Bill lefeküdt…én egy kicsit felhúztam a pólóját, majd telenyomtam a hasát tejszínhabbal.
- Hupsz…ez egy kicsit sok lett – néztem a végeredményre!
- Mind megenni! –Tom.
– Öcsém! Hogy én holnap mennyire rosszul leszek ennyi tejszínhabtól!
- Jenny! Csináld már kezd lefolyni –nyöszörgött Bill
- Oké…- föléhajoltam, és elkezdtem a tejszínhabot enni…párperc nyalogatás után xD mikor már csak egy végony, de ahoz elég tejszínhab, hogy a nyelvem pont ne érintkezzen a hasával, föláltam és azt mondtam, hogy
- Oké…kész…
- Á-á! Dehogy is! Én is maradéktalanul tüntettem el a csokit Kate-ről!
- Áááááá! Tom ezért még meglakolsz! –visszatérdepeltem a földre és elkezdtem az utosó falatokat enni….nem volt könnyű, mert Bill folyamatosan röhögött,mert csikiztem a hasát…de hát nem ment másként…-.-’

- Oké! Én pörgetek! – éééés hoppá! Kate!
- Mersz v. Felelsz?
- Merek!

- Menj be a szobátokba! Öltözz át abba a fehér ruhádba, és gyere ki! Onnan mondom a folytatást!

- Ez eddig nem túnik durvának! ~ Háhá…csak te hiszed azt szivem! (a fehér ruhája csak hogy mindenki tisztába legyen vele…egy lenge..mini ruha…ami a vízben…kicsit…köhöm…átlátszik?!...és az emberre tapad;))
- Oké itt vagyok!

- Sexy! –Tom

- Köszi!
- Most pedig gázoljatok bele Tommal a tengerbe!
- Neeeeeeeeeeeeeeeee! Jennifer!!!!!!! Azt a qva! De köcsög vagy!
- Én?! Dehogy is!
- Ezt még visszakapod!
- Oké – röhögtem..
- Mi itt a probláma? Nem voltál még ruhástul vízben?
- De! Ezért is tudom, hogy mi lesz itt a ...! –miután a szívem kikáromkodta magát kimentünk a stéghez, és néztük, ahogy a párocska belemerészkedik a kellemes hőmérsékletü vízbe…és pár lépés után a többiek is tudták, hogy miért is voltam olyan "köcsög" ;)

*Toméknál, már nyakig a vízben*
- Ohhh…asszem érten miről beszéltetek!
- Ötletes, az én kis Jennykém xD De megtennéd, hogy nem stírölöd ilyen feltünően a melleim?!
- Öhhh..bocsi! Persze!
- köszi :D Éééés hogy fogok kimenni?!
- Majd kitalálunk valamit!
- Tom! Legalább 1percig a szemembe nézz!
- Bocsi, csak tudod…olyna ellenállhatatlan vagy! – és megcsókolta a lányt…mi meg kívülről figyeltük az eseményeket…
- Szerintem Tom begerjedt! – mondta bátyát figyelve a srác
- Látoom XD – röhögtem

*Jéhhh…és igazunk volt xD Toméknál*
- Tom…szerintem ki kéne mennünk!

- Miért – lehelte a lány fülébe
- Hát…csak mert mindenki minket bámul, és a víz is elég átlátszó!
- Oké…menjünk –ült ki a csalódotság a srác arcára…

*Mi meg*
- Szerintem elindultak kifelé! –mondtam
- szerintem is –Georg
- hozok Katenek egy fürdőköppenyt.
- Miért? – nézett rám bociszemekkel Georg
- Csak! Nem akarom tovább szivatni!
- Szerintem is elég volt ennyi neki – mondta Bill
- Ja..- bementem, és kihoztam neki egy fürdőköppenyt, meg Tomnak egy törcsit (Tomon fürdőgatyó volt)
bebugyolálták magukat, mad visszaültünk a körbe ;) Kate pörgetett…Georgot.
- Mersz v. Felelsz?
- Egyértelmű….
- Oké….gyere ide, és a füledbe súgom, mit kell csinálnod…
- Jóh…- oda ment…Kate elmondta neki mi a feladatát…
- Okés, de ha kiakad, akkor rád akadjon ki!
- Mit terveltetek ki? –néztem rájuk érdeklőve!
- Gustav állj fel! –mondta Georg

- Neee! Miért?
- Mert! Állj már fel! –Gustav engedelmeskedett, Georg meg belemarkolt a seggébe…
- Oké…meg volt….- mondta Georg rosszullétet színlelve….mi meg természetesen nem bírtuk ki röhögés nélkül…
- Hát…azokat a fejeket…XD- nevettem
- Jól van, na! Ne aggódjatok ilyen is csak egyszer fordult elő az életben :P – és pörgetett
- Bill! –mondta kárörvendően Georg
- Merek! –előzte meg a srácot
- Oké, gyere ide és elmondom! – sustorogtak egy kicsit majd Bill megszólalt
- Engem ezért ma kinyírnak –és vészesen elkezdett Kate felé közeledni majd megcsókolta…Kate pedig vissza…:O…Tom döbbenten nézte, ahogy az ikertestvére a csajával smárol.
- Nah kössz tesó…mondta hűvösen, majd felállt és kiment a bungalow-ból…én meg utána mentem, hogy megmondjam, neki, hogy bizti, hogy csak hülyülni akart Georg Bill meg komolyan vette, Kate-t meg annyira váratlanul érte, hogy azt hitte, hogy Tom….

- Figyu Tom, sztem ne kapd úgy fel a vizet emiatt –álltam a cigiző srác mőgé….
- Nem kapom… -majd hirtelen megfordult, és megcsókolt ENGEM!!!! Én meg csak akkor kaptam észkez, mikor egy ajtőcsapódást halottam…elhajoltam Tomtól és jól pofánvágtam!
- MAGADNÁL VAGY?! –ordítottam rá és elkezdtem befutni a házba és Katjanak megmagyarázni az egészet… 
- Katja! Kate! Hol vagy?! –kiáltoztam.
- A szobályukban…-adta a választ ridegen Bill
- Kössz…-odafutottam a szobájukhoz és lenyomtam a kilincset…zárva…majd elkezdtem rajta dörömbölni
- Katja! Kate! Kat! Gyere ki! Beszéljük meg! Nem hallod?! Én nem csináltam semmit!!! Kate…- a földre rogytam elég ideg voltam, de Billnek még sikerült tetőznije feszültségem…

- Még hogy nem csináltál semmit?! – vettette oda nekem – Ha nem tűnt volna fel a bátyámmal smároltál! - válaszolni se tudtam már annyira bántott amit csináltam- És ezzel sikerült teljesen összetörnöd a legjobbbarátnőd szívét!
- Te meg vele! Szerinted Tomnak ez nem fájt? Én csak azért mentem ki, hogy megvédjelek benneteket! És megmondjam neki, hogy csak a feladatot teljesítettétek! Erre ő meg!
- Hát…nem az látszott rajtad, hogy mennyire elenkezel!
- Hirtelen azt se tudtam, hol vagyok! –próbáltam védekezni, de már semmi erőm nem volt Ekkor bejött Gustav és Georg is…
- Még is mi a fenét csináltatok?! –förmedt rám unokatesóm, de mikor látta, hogy már teljesen kivagyok visszavett…-Kate hol van?
- Bent–mutattam az ajtóra amit a hátammal támasztottam.
- Kate! Gyere ki és beszéljétek meg! –szólt oda Gustav is.
- Kate! Hidd el! Te vagy a legjobb barátnőm! Tudod, hogy neked a világ összes pénzért sem hazudnék! – kinyilt az ajtó és ki jött rajta egy tiszta ideg Kate…

- Gyere be! – én úgy is tettem, mielött el kezd ordítozni…végül is ez csak ránk tartozik…meg Tomra…

*Szobájában*
- Nah, nyögjed! Gyerünk! –nézett rám a leheő leghidegebb nézésével…
- Én…én…csak…- alig bírtam beszélni annyira megdöbbentett…még életemben nem beszélt így velem, de az a helyzet, hogy méllyen megértem… - Szóval…ki akartam menni…azaz ki is mentem…hogy…ááááh….
- Mond már! Nem érek rá egész nap!
- Oké…szóval gondoltam kimegyek, hogy megmondjam Tomnak, hogy ami köztetek, azaz Bill és közted történt az csak is azért volt, mert Bill csak a feladatot teljesítette. Te meg gondolom úgy meg döbbentél, hogy azt se tudtad, hogy fiú vagy -e vagy lány…azért csókoltál vissza…de a mondatom közepéig nem értem mikor megfordult és megcsókolt. És akkor velem is ezt történt….hirtelen nem fogtam fel, hogy kivel…csak amikor a hangod és az ajtócsapódást hallotam…akkor viszont egy hatalmasat lekevertem neki…de szerintem ő is csak azért csinálta, mert rosszul esett neki az, hogy te meg Bill…- Kate csöndben hallgatott…szerintem gondolkozott…ezért úgy döntöttem, hogy inkább kimegyek…
- Mi volt? –kérdezte az ajtófélfának dőlt Tom…- Abban a pillanatban egy kanál vízbe bele tudtam volna folytani.
- Te tényleg ennyire hülye lennél? Vagy csak be vagy b*va? Ha miattad elveszítem a legjobb barátnőmet esköszöm, hogy kiheréllek!
- Sajnálom….
- NE TŐLEM KÉRJ BOCSÁNATOT TE TÖKKELÜTÖTT, HA NEM KATE-TŐL!!!!!
- Rendben –suttogta szinte magának…és bement a szobába…mi meg hát…csak az ordítozást hallottuk, azaz Katey-t…
- AZONNAL MENJ KI! NEM FOGOD FEL?
- …
- MI A SZART AKARSZ?
- …
- VEDD LE RÓLAM A KEZED! –rájöttünk, hogy így Tom szavaiból egy kukkot sem fogunk érteni, szóval hát…bunkók voltunk…rátapasztottuk a fülünktet az ajtóra XĐ
- Kate! Én csak bocsánatot szeretnék kérni!
- NEM HALLOD?! MENJ KI!
- Kate! Hiddel…nem akartam…én csak…ideges voltam…
- IGEN?! ÉS HA ÉN IDEGES VAGYOK AKKOR RÖGTÖN ODAMEGYEK GEORGHOZ ÉS LESMÁROLOM?
- Nem…Jenny csak ott volt…és nem tudtam hogy hogy vezessem le a feszültségem…
- AKKOR LEGKÖZELEBB AKÁR ÁGYBA IS BÚJHATSZ VELE!!! –itt én majdnem válaszoltam nekik, de Bill befogta a számat…és jogosan…különben lebuktunk volna…
- Kate! Én…
- Mivan? Beléd fagyott a szó?! Jellemző…betalált mi? Na most pedig kotródj !!!!!!
- Kate! Kérlek bocsáss meg!
- … - Kate elhallgatott…
- Tom már nem tudok benned megbízni! –suttogta –az utolsó szót nem hallottuk, mert már színte mind a ketten csak lehelték a szavakat…ebből arra következtettünk, hogy kibékültek…és hát igazunk lett…