|
21. rész
21.RÉSZ
Szóval mikor hazaértünk Tommal, Billék épp reggeliztek, vagy
ebédeltek, kinek hogy tetszik...
- Sziasztok! - köszöntünk
- Hello! - mondták ők is.
- Hát ti együtt voltatok? - kérdezte Lina meglepve.
- Ennyire látszik? - próbált poénkodni Tom.
De ekkor Lina rájött, hogy elég félreérthetően kérdezett... xD
- Hülye! - löktem meg Tomot.
Erre mindenki röhögött, mert ismertük Tomot...
- Ti nem esztek? - szólt közbe Bill.
- Áh... A Pizza Hut-ból jövünk. - válaszoltam.
- Most kivételesen én sem tudok enni... - Tom.
- Na öcsi, ilyet se hallunk gyakran. - nevetett.
- Haha. - Tom nem tartotta viccesnek.
- Amúgy merre jártatok? - Lina
- Georgnál party-ztunk. - válaszolta Tom.
- Georgnál? És engem nem is hívott? - Bill.
- Mondtam neki, hogy nem érsz rá. - Tom.
- Nahát kösz... De mindegy, jól elszórakoztunk...
- Tudjuk, tudjuk... - indult a szobája felé Tom.
- Főleg, ha nem gyújtjuk fel a házat, és nem törjük össze
magunkat. xD - Lina
- Jól van na. De legalább igazi kis akciófilm volt. xD - Bill
- Tessék? Mit gyújtottatok fel? - néztem kerek szemekkel.
- Áh semmi... - legyintett Bill.
- Ne csináljátok ezt! Most már el kell mondanotok. - erősködtem.
- Igen, ki vele! - fordult vissza Tom is.
- Nem! - mondták egyszerre. Bosszantani akartak minket.
- Na jól van. Ezt megjegyeztem. - mondtam.
- Már nem is érdekel. - állt mellém Tom is.
Majd sértődöttem bementünk a szobáinkba. Lina és Bill
pedig még kint maradtak a nappaliban.
- Asszem,ez már nem fér belém. - tolta el Bill a tányérját,
amin még volt egy fél croissant.
- Megtelt a pici-poci? - bújt oda hozzá Lina, és megsimizte
a hasát.
- De te egyél még! - megfogta Lina tányérját, amin szintén
volt egy fél croissant.
Majd Bill "megetette" Lina-t.
- Hééj, lecsöppen a csoki. -szólt Lina, mikor a csoki már
rácsöppent a szájára. - Látod?! most maszatos lettem.
- Ezen könnyen segíthetünk. - és megcsókolta a lányt.
- Azt mondtad már nem vagy éhes.
- Nagyon vicces vagy... =P Akkor kérem vissza a csókot!
Lina megcsókolta. - Tessék!
Elszórakoztak még egy kicsit, de mivel már dél is elmúlt,
Lina rájött, hogy neki tanulnia kéne, vagy valami hasonló.
- Kicsim, lassan megyek. - Lina
- Miért sietsz ennyire? - Bill
- Tudod, hogy tanulnom kell. És neked is. De már csak egy
hetet kell kibírni. Sőt, nekem már csak péntekig, neked
meg szombatig.
- Tényleg, szombaton nem megyünk el valahova megünnepelni,
hogy vége a tanulásnak?!
- De! Jó ötlet. De akkor most tényleg megyek. Csak még
beugrok Cassie-hez.
- Jól van, ha ennyire itt akarsz hagyni...
- Kicsiiiim!
- Jó-jó, csak hülyéskedtem. Menj csak.
- A cuccaimért majd még bemegyek a szobába.
- Oké.
***kip-kop*** (kopogott Lina az ajtómon)
- Igen? - szóltam ki.
- Szia, bejöhetek?
- Persze, de csak ha elárulod, hogy mit gyújtottatok fel!
- OKé...
Leültünk egymás mellé az ágyra, és Lina elmesélt mindent.
- Hát tényleg jó sok minden történt! xD Totál izgi! - mondtam.
- Az ám! Soha nem felejtem el, az biztos. Na, de mesélj!
Mi volt tegnap? - kíváncsiskodott Lina.
- Hát a buli jó volt... - mondtam.
- Bővebben?
- Beszélgettünk, meg üvegeztünk, meg mindenki jól leitta
magát.
- És hol aludtatok?
- Hát ott, Georgnál. - itt kicsit zavarba jöttem, mert nem
akartam elmondani, hogy mi volt Tommal...
- Jaj, ne kelljen már mindent úgy kihúzni belőled! Mi volt
az este?
- Semmi. Buliztunk, aztán meg reggelig aludtunk.
- Engem nem csapsz be! Látom rajtad, hogy történt valami.
Olyan jó kedved van. És amint láttam, Tommal is jól
elvagytok...
- Nincs semmi. Csak jól éreztem magam, és végre nem gondoltam
a tanulásra, meg semmire. Egyszerűen volt egy jó estém.
- Na jó... Elhiszem.
Nagy kő esett le a szívemről, mert tényleg elég jól ismer
Lina, és nem tudok neki hazudni. Most nagy szerencsém volt...
Amúgy azért nem mondtam el neki, mert ki tudja még mi lesz.
Meg nem tudom, ez az egész olyan friss, nem akarok még
erről beszélni senkivel, csak Tommal.
- Most megyek. Jó legyél, és tanuljál. - viccelődött.
- Igenis, anyuci! - nevettem.
- Szia!
- Szija!
Lina-t lekísérte Bill, majd mikor feljött, ő is nekilátott
a tanulásnak. Szörnyű, hogy ennyi mindent kell tudni.
Utálom a sulit... De már csak pár nap! Ezt már csak kibírja
mindenki.
Mikor már jó pár órája ültem a könyvek fölött, kellett egy
kis pihenés, úgyhogy gondoltam elmegyek fürdeni.
Fél óráig áztattam magam, majd amikor kiszálltam, rájöttem
hogy nem vittem ki az alvós cuccomat, úgyhogy magam köré
tekertem egy törölközőt, és így mentem be a szobámba.
Mikor beértem, odaálltam a szekrényhez, és keresni kezdtem
a pizsim.
- Ezt keresed? - szólalt meg egy hang, a hátam mögött.
Úgy megilyedtem, hogy szinte felugrottam, és így fordultam
meg.
- Hülye vagy?! Majdnem szívrohamot kaptam! - kiabáltam rá
szegényre.
- De nem kaptál. - jött közelebb.
- Szerencséd... Amúgy meg mit keresel itt? És miért van
nálad a pólóm? - vettem ki a kezéből.
- Téged kereslek, és gondoltam, hogy te meg ezt keresed. -
mutatott a pólóra.
- És valami fontosat is akartál? Mert felöltöznék...
- Nyugodtan, engem nem zavar.
- Szeretnéd mi?! Na nyomás kifelé!
Tom elővette a nagy barna szemeit, és próbált meghatni.
- Ezzel most nem mész semmire. - és elkeztem az ajtó felé
tolni.
- De még visszajövök! - mondta.
- Inkább várj meg kint. 2 perc, és megyek. Talán.
- Csak talán?
- 2 perc! - és becsuktam az ajtót Tom után.
Felvettem a fekete, alvós pólómat, és egy rövidnadrágot,
megfésülködtem, meg ilyenek, és egy olyan 10 perc múlva
kimentem a nappaliba.
- 2 perc, mi? - kérdezte Tom, mikor odaültem mellé.
- Na jó, lehet, hogy 3 volt... - amúgy direkt mentek később.
- Hát, ha az időérzéked nem is jó, valami más igen...
- Hééj! Ne perverzkedj!
De közben már tökre odamászott mellém, és átkarolta a
derekamat.
- Nem perverzkedek. Én csak az igazságot mondom... - erre
elkezdte puszilgatni a nyakamat.
- Ne most! Bill akármikor kijöhet.
- Akkor menjünk be a szobádba.
- Futás!
Gyorsan bementünk a szobámba, és bezártuk az ajtót.
- Várj, valamit el kell mondanom. - szólt Tom.
- Mit? - meglepődtem.
- Tisztáznunk kell, hogy attól, hogy együtt vagyunk 1x,2x
még nincs köztünk semmi.
- Ezt hogy érted?
- Én nem vagyok az a megállapodós típus, és nem bírom ki
egy lány mellett.
- Na, te aztán őszinte vagy.
- Ezt tudnod kell. Így is benne vagy?
Hát nem esett valami jól, hogy úgy néz rám, mint az eddigi
csajaira... Meg fura, hogy így kijelenti, hogy nem lesz
folytatás, de bizakodok, és remélem, hogy meg tudom változtatni
a véleményét. Úgyhogy belementem a dologba...
- Nem szeretnék gondolkozni, csak veled lenni.
Erre Tom elmosolyodott, és megcsókolt. Olyan gyengéd volt...
Nem úgy, mint tegnap. Este vad volt, és macsó, meg olyan
férfias. Most pedig lágyan kedzett simogatni, és egyszeűen
olyan más volt most, mint tegnap.
Tom benyúlt a pólóm alá, és elkezdte simogatni a hátamat,
amitől libabőrös lettem. Majd levettem Tom pólóját, és
ledobtam a földre. Utána eléggé beindult, és ő is levette
az én felsőmet. De utána hirtelen "leállt".
- Mi az? - kérdeztem.
- Nincs nálam gumi. - húzta a száját.
Na meg én is...
- Pedig anélkül...
- Tudom, tudom. - szakított félbe. - Várj meg! Megnézem a
szobámban.
- Héj, a pólód!
- Minek?
- Bill miatt...
- Jah oké...
Tom átrohant a szobájába, és 1 perc múlva már jött is vissza.
Hogy hozott-e valamit, az a köv. részből kiderül. Xd
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
# 
# 
# 
