|
Hazaérkezés
„Nem is tudom hogy a fenében hagyhattam itthon? Hogy juthatott ekkora baromság az eszembe? Tiszta hülye vagyok… De most komolyan! Őszintén melyik pasi hagyná otthon a barátnőjét, ha tudná hogy egy évig haza sem tud majd menni, annyi dolga lesz, és annyi helyre kell majd elutaznia? Esküszöm, ha még egyszer itt akarom majd hagyni megkérem Billt, hogy lőjön le!”
-Na mivan bátyó izgulsz? –ült le mellém Billt.
-Szerinted? Komolyan, ha még egyszer otthon akarom hagyni lőj le! –fordultam felé.
-Ezaz! –szorította ökölbe a kezét. –Így nem foghatják rám hogy gyilkosság volt. –vigyorgott rám, én pedig azt hittem abban a minutumban felképelem.
-Bill vegyél már komolyan, csak egy percre! –vettem komolyra a szót.
-Téged komolyan? –kezdett el röhögni, de amikor látta, hogy nekem a szemem sem rezdül megköszörülte a torkát. –Oké, mond.
-Szóval szeretném ha most amint hazaérünk elmennél otthonról. –mondtam, mire ő elkerekedett szemekkel nézett rám.
-Ne csináld ezt, ígérem nem szólok hogy legyetek halkabbak! Nem lehetsz ilyen szívtelen, egy éve nem voltam otthon, erre kipaterolnál? Naaa ne csináld! –kezdett el nyavíkolni, de én erre már tudtam is a megoldást.
-Menj át Helenhez, biztos nagyon vár! –mondtam, miközben felhúztam az egyik szemöldököm, és kiültettem arcomra a csábos vigyoromat.
-Ne képzeld el meztelenül, mert esküszöm, hogy otthon maradok! –vágott vissza, mire én rögtön abbahagytam a vigyorgást, belőle pedig kitört a röhögés. –Ha látnád magad, mit meg nem teszel érte, hogy ma ne menjek haza.
-Na oké, fogd vissza magad. –sóhajtottam, majd az ablak felé fordultam. –Akkor lelépnél ma otthonról?
-Érted bármit bátyó. Majd elugrok anyáékhoz, és estére se megyek haza jó? –kérdezte, én pedig bólintottam.
-Köszi. –nyögtem ki nagy nehezen a számon ezt a szót, ugyanis befordultunk Hamburgban abba az utcába ahol Bill, és én vettünk egy házat. Ágnest rögtön odaköltöztettem hozzánk, nem akartam, hogy csak akár egy utca is elválasszon minket egymástól. Szerencsére Helen még nem költözött oda, így ma Bill leléphet hozzá, és mi így kettesben maradhatunk.
”Mit mondjak neki legelőször? Mit mondjak neki? Egyáltalán szeret még? Mivan ha kiszeretett belőlem? Mivan ha már nem kellek neki? Mivan ha feleslegesen vettem meg azt a gyűrűt? Nem, az lehetetlen, hiszen annyira szeretjük egymást! Azt mondta, elmehetnék én akár két évre is, tőle akkor sem szabadulnék meg soha. És őszintén nem is akarok. Annyira jó amikor reggelente mellette ébredek fel, amikor hozza a jó meleg kávét, vagy amikor kapkodva szedi össze magát, mert reggel elalszunk. Szeretem mindenét. Na és amit az ágyban nyújt. Az valami fenomenális. Tudja mik a gyengéim, tudja mi az az egyetlen érintés, amitől akármikor képes vagyok beindulni, tudja mi kell nekem. Tudja, hogy mikor milyen hangulatom van a szexhez, tudja mikor melyik énjét kell nekem adnia. Egyszóval: számomra tökéletes.„
-Tom, megjöttünk! –fogta meg a vállam Bill, én pedig kitágult pupillával, ijedten néztem rá.
-Ilyet többet ne csinálj! –korholtam le játékosan, de aztán visszatért az előbbi félelmem. Láttam amint Billt közrefogják Sakiék, és bekísérik a házba, miközben jó páran megragadták a vállánál, a karjánál, a nyakánál, mindenhol ahol érték szegényt.
-Tom, te jössz! –szólt oda David a busz elejéből, mire én bólintottam egyet.
-Majd hívlak. - öleltem át Gustavot, aztán lepacsiztam vele. Miután ez Georggal is megvolt, hagytam hogy engem is körülvegyen, négy, még nálam is magasabb feketeruhás testőr, és egészen az ajtóig kísértek. Ott még odamondtam nekik egy „Kösz srácok, sziasztok”-ot, és becsaptam az ajtót. Alighogy megfordultam, azonban a nyakamba vetette magát, és arcát a nyakamba fúrta. Mosolyogva öleltem át, és szintén mosolyogva fúrtam a fejemet én is a leomló barna fürtjeibe. Mélyen magamba szívtam az illatát, alig akartam elhinni, hogy végre itthon vagyok. Amint elhajolt tőlem, egyből ajkaimra tapadt, a karjait átfonta a nyakamon, és megcsókolt. Persze, hogy habozás nélkül viszonoztam, hiszen ez volt az amire már egy éve vágytam. Mikor ennek a csóknak vége lett csillogó szemekkel nézett a szemembe.
-Annyira hiányoztál! –ugrott újra a nyakamba, és lábait átfonta a derekamon. A vállam felett Billre néztem, aki rám kacsintva vette a célzást, és pillanatokon belül hallottam amint kinyílik, aztán becsapódik a hátsó ajtó. –Bill hova ment? –nézett hátra ő is a válla felett.
-Egyet tippelhetsz. –vigyorodtam el, mire ő felcsillanó szemekkel nézett rám.
-Akkor most miénk az egész ház? –kérdezte pimaszul, mire én megcsókoltam. Felkaptam, és bevittem a hálószobánkba. Miután az ágyra fektettem, megfogtam az egybe részes kis ruhájának az alját, és egyre fentebb húztam a lábán, egy percre sem félbehagyva a szemkontaktust. Mikor aztán végre feltoltam a ruhát egészen Ági hasáig, lassan lentebb csúsztam az ágyon, és elkezdtem puszilgatni a hasát, miközben a belső combját simogattam.
-Tom… -sóhajtott fel, és kezével beletúrt a hajamba, és én ezen megmozdulás miatt, egyre érzékenyebb területekre irányítottam a simogatást, amit nagy elégedettségemre Ági csak halk sóhajtásokkal jutalmazott. Aztán egyszer csak abbahagytam, majd felültettem Ágit, aki remegve emelte fel a kezét, hogy lefejthessem róla a szürke kis falatnyi ruháját, ami aztán a szoba másik felében landolt. Ámulattal néztem, a formás feszes melleit, és minél hamarabb ki akartam elégíteni a folyamatosan erősödő vágyamat a lány iránt. Ő egy kicsit hátradőlt, a kezeivel megtámasztotta magát, és kissé kinyomta a melleit felém, és én hatalmas mohósággal vetettem magam a keblére. Ági felsóhajtott amint megérezte a forró nyelvemet, amint a mellét kényeztettem, és ez duplán izgató volt számára. Én eközben az egyik kezemmel a másik mellét masszíroztam, míg a másikkal már a falatnyi kis fekete csipkés tanga szélénél jártam. Ági hirtelen hátradőlt, én pedig lentebb ereszkedtem az ágyon, lehúzva róla a kis fehérneműt, amit szintén jó messzire elhajítottam az ágytól. A száját egy halk kis nyögés hagyta el, amint megérezte a nyelvemet, és ujjaimat. Becsukott szemmel, és sóhajokkal kísérte minden egyes húzásomat. Éreztem, hogy egyre jobban remeg, ezért karjaimat átfontam a derekán, és szorosan tartottam, amíg aztán hirtelen fel nem nyögött, és csípőjét magasra nem emelte az arcom előtt. Aztán lihegve zuhant vissza az ágyra, és mosolyogva nézte, amint mellé fekszek az ágyban, és tudta is mit várok el tőle. Gyengéden benyúlt a pólóm alá, és egyből megérezte, hogy kirázott a hideg, és ez megmosolyogtatta, de hogy én ezt ne vegyem észre, gyorsan lefejtette a felsőtestemről a pólót, majd a nyakamhoz hajolt, amit folyamatosan gyengéd csókokkal ingerelt fel még jobban. Én eközben gyengéden simogattam a fenekét, és mivel gondolom nem akart hálátlan lenni, azért, amit az előbb csináltam vele, ezért óvatosan végighúzta a nyelvét a nyakamon, aztán nagyon gyengéden, épphogy csak jobban beindítson, megharapta a fülcimpámat.
-Ahh… Kész… -sóhajtoztam, örültem, hogy végre itthon vagyok. Felbátorkodva haladt egyre lentebb a testemen, amikor aztán elérte a mellbimbómat gyengéden elkezdett körözni rajta a nyelvével, mire én erőteljesen belemarkoltam a mellébe. Mosolyogva haladt egyre lentebb, miközben forró, apró kis puszikkal hintette be a hasamat. Amikor elérte a nadrágomat, megpróbálta rólam leszedni, de a nagy, bonyolult öv miatt nem igazán sikerült neki. Felültem, és remegő kézzel rángattam le magamról az övet, ami aztán reccsent egy hatalmasat, így végre gyorsan kibújtam a nadrágomból, és azt is eldobtam. Ági elégedettséget, és büszkeséget érzett, amikor meglátta rajtam a feszülős fehér boxeralsót, ami már eléggé feszült, egyre csak éledező férfiasságom miatt. Óvatosan letolta az alsót, majd miután megnyalta a szája szélét, óvatosan, nehogy műkörmeivel megsértse ékességemet, a markába fogta, majd a szájába csúsztatta, mire én csak egy hangos sóhajjal válaszoltam. Egészen addig kényeztetett, amíg meg nem érezte, azt, hogy megremegek, és egyenesen a szájába nem élveztem. Bármiféle szégyenlősség nélkül nyelt egy nagyot, aztán felcsúszott hozzám, és szájon csókolt. Én eközben már az éjjeliszekrény fiókjában kutakodtam, amiből aztán egy becsomagolt óvszert vettem elő. Ági kikapta a kezemből, és hogy még jobban felizgasson, a fogai közé vette a csomagolás sarkát, és elszakította. Elmosolyodtam, de amikor el akartam tőle venni, hogy feltegyem magamnak, rajta volt a mosolygás sora. Óvatosan helyezte fel rám, aztán hanyatt döntött. A derekára tettem a kezem, és segítettem kényelmesen elhelyezkedni rajtam. Először csak játszott velem, szinte alig engedett magába, ám ezt hamar meguntam, felültem, és egy határozott mozdulattal teljesen magamra rántottam. Kívánatos ajkait egy sikoly hagyta el, aztán mikor elkezdtem mozogni, újra hanyatt döntött, és tovább mozgatta körkörösen a csípőjét.
-Dih… Direkt csinálod mi? –nyögtem ki két sóhajtás között. Válaszul csak huncuton elvigyorodott, és előrehajolt, hogy megharapja a nyakamat, ám mielőtt ezt megtehette volna, hirtelen megfordítottam a helyzetet, és így ő került alulra, ám már csak azt érezte, hogy nyelvemmel a mellét kényeztetem, a kezemmel a nyakát masszírozom, miközben folyamatos, néha kissé lassabb, néha egészen gyors ütemet diktálok. Érezte, hogy kezdek egyre közelebb kerülni az orgazmushoz. Amikor megéreztem, hogy már csak pár lökés, és elmegyek, a lábait feltettem a vállaimra, majd miután még jó párszor tövig hatoltam, beharaptam az alsó ajkamat a piercingemmel, fejemet hátrahajtottam, és egy nagy nyögés hagyta el a számat. Ő pedig rögtön követett, végigfutott a remegés az egész testén, elöntötte a forróság. Kiscica módjára bújt hozzám, és próbálta visszaállítani a légzését a normális tempóra.
-Fogalmam nincs, hogyan voltam kibírni nélküled ennyi időt. –mondtam a szemébe.
-Hát én sem ajánlom, hogy még egyszer itt hagyj egyedül… -nézett rám játékosan mosolyogva, majd egy apró, de annál érzelmesebb csók után elnyomott minket az álom.
-Ha ezt elfogadod, soha többé nem szabadulsz tőlem… -vettem el az éjjeliszekrényen lévő sapkámból a kis fekete dobozt, mire ő mosolyogva válaszolt.
-Azt hittem, sohasem kérdezed meg… -mondta, majd egy szenvedélyes csók kíséretében fölém mászott.
Írta: Renee
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
# 
# 
# 
Súgó